NÉHÁNY PÉLDA A GONDOLKODÁS ZAVARAIRA
Dr. Kemenes Pál
orvos
Kiemelések korábbi írásomból 2018. 		                                       
Bírósági ítéletek és keresetek.


A bírók és a jogi képviselők elmeállapotának megítélése – mindenki máséhoz hasonlóan - az orvosi szakma szabályai szerint történik.

A közmegegyezés szerinti józan ész az elmeállapot megítélésének alapja. A józan észből nem lehet engedményt tenni!

A jogszabályokat a jogalkotó a józan ész kontextusába helyezte. Minden, ami kívül esik a józan ész értelmezési tartományán, az a jogalkotó szándékával ellentétes és nem használható fel a jogalkalmazásban. A tények mérlegelése, tények figyelembevétele vagy nem figyelembevétele csak a józan ész keretei között történhet. Ha, a józan ész határain túlterjeszkedik valaki akkor, jogellenesen jár el.

A józan ész mindenfajta munkavégzés elengedhetetlen feltétele. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető felelőssége, hogy a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban vegye fel a munkát.

Egy, a józan ész határán túlterjeszkedett, gondolkodás zavaraival terhelt ember cselekedetei, szavai mögött értelmet, okokat keresni, feltételezni felesleges és irracionális. Addig szóba sem érdemes állni velük, amíg nem tértek vissza a józan ész keretei közé.

Ha, valaki egy másik embernek tulajdonít gondolatokat, elképzeléseket stb. anélkül, hogy az illetővel beszélt volna, illetve olvasta volna az írásait az nem egyéb, mint a valóság és a fantázia összekeverése/keveredése és mint ilyen, pszichés probléma. Ha, valaki a fantáziaszüleményeinek megfelelően viselkedik, cselekszik és nem tud különbséget tenni a valóság és a fantáziaszüleményei között az, súlyos problémára utal. Ön és közveszélyes állapot mivel, nem tudhatjuk, hogy a következő pillanatban milyen fantáziaszülemény alapján fog cselekedni a beteg. Ilyen esetekben az orvos életveszély esetén intézkedő közfeladatot ellátó személyként intézkedik. A szakmai protokollnak megfelelően orvosi segítségnyújtásban részesíti a beteget.

Aki, a közmegegyezés szerinti józan ész és/vagy a közmegegyezés szerinti normális viselkedés határain túlterjeszkedik (elment a józan esze) az, orvosi segítségre szorul. Akiknek a fentebb vázolt magatartás elfogadható azok is súlyos kihívásokkal küzdenek - túl vannak a józan ész határán.

Az emberek viselkedését az adott szituációhoz, szavaikat az adott kontextushoz viszonyítjuk következésképpen, az utólagos magyarázatoknak nincs helye. Az egyik szituációban adaequat magatartás egy másikban inadaequat. Szavaival, viselkedésével mindenki önmagát jellemzi és csak, és kizárólag önmagából tud bolondot csinálni. Az emberek minden tettükkel, szavukkal csak, és kizárólag önmagukat jellemzik. Elmeállapotuk megítélése is ez alapján történik. A gondolkodási zavarok lényege, hogy józan ésszel nem követhetőek következésképpen, a betegnek a saját zavaros élképzeléseiről, inadaequat magatartásáról szóló magyarázatai súlytalanok. Mindig az adott szituációhoz, illetve az adott kontextushoz képest kell épelméjűnek lenni.

Normálisnak azt tartjuk aki, a közmegegyezés szerinti józan ész segítségével konzekvensen és tárgyszerűen írja le a valóságot, térben és időben orientált és adaequat módon reagál a környezet ingereire. Miképpen e sorok írója.

Aki, érett személyiségű az, sohasem kezd el éretlenkedni. Éppen ettől felnőtt.

Érett személyiségű, ép elméjű, tiszta tudatú emberek az alábbi példákban található önellentmondó, zavaros elképzeléseket sohasem vetik papírra és nem terjeszkednek túl a józan ész határán, különösen nem bírósági ítéletekben vagy keresetekben.

Akik, nem képesek komolyan venni a munkájukat és a munkájukkal járó felelősséget, azok éretlenek.

Azok is éretlenek akiknek szavait és cselekedeteit a pletyka és a szóbeszéd irányítja. A bíróság létét kérdőjelezi meg a pletykákra alapozott ítélet. A súlyos önbizonytalanság biztos jele ha, valaki a pletykákat részesíti előnyben a saját józan esze helyett.

Aki, nem tud egyértelmű különbséget tenni komoly és komolytalan dolgok között az infantilis.

Az éretlen személyiségű emberek személyiségüknél fogva alkalmatlanok bírónak vagy jogi képviselőnek.

Hazugság = Szándékosan valótlan, hamis, hazug állítás, közlés (A magyar nyelv értelmező szótára). Ez a közmegegyezés! Egy hazug embertől nincs értelme megkérdezni, hogy miért hazudik.

A szocio- és pszichopaták a fent említett kóros magatartást produkálják, kezelés rezisztens defekt állapot. Nincs belátásuk éretlen, antiszociális, kriminális stb. magatartásukról.
Akiknek, néhány szociopata átlátszó hazudozásának a hatására kicsúszik a talaj a lába alól és összekeverik a valóságot a fantázia szüleményeikkel azok, gyenge, labilis, éretlen személyiségű emberek és esetleges gyógyulásuk után sem lesznek alkalmasak olyan munkakör betöltésére ahol emberekkel kell foglalkozni, vagy ők is gátlástalanul hazudozó szociopaták. Az alább mellékelt bírásági ítéletek, bírósági beadványok és keresetek szerzői ebbe a kategóriába tartoznak.

Akik nem képesek a fogalmakat, szavakat a közmegegyezés szerinti értelemben használni azok súlyos kihívásokkal küzdenek.

Szakembernek azt nevezzük aki, akárki akármit is mond - beleértve a főnököt - mindig a józan ész és a szakma szabályai szerint jár el. Az alábbi írások szerzőivel kapcsolatban az, hogy szakemberek lennének fel sem merül.

A hermeneutika első szabálya az, hogy a szerző azt írta amit, írni akart. A hermeneutikában – értelmezéstudomány – nincs értelme annak a kérdésnek, hogy miért írta ezt, vagy azt a szerző. Azért, mert azt gondolta és azt akarta írni amit írt. Minden más válasz a parttalan és alaptalan fantáziálás körébe tartozik következésképpen, az értelmezőnek a szöveget kell értelmeznie a szöveg saját kontextusában.

A problémákat a józan ész határain belül kell megoldani. Ami azon túl van, az nem problémamegoldás, hanem elmezavar.

Ha, a bíróság ítélete vagy bírósági beadvány, keresetlevél terjeszkedik túl a józan ész határán az, a gondolkodás zavarára utal.

Az alább közzétett írások - bírósági ítéletek és keresetek - szerzői szakmájuk szégyenei vagy gondolkodásuk zavaraival küzdő beteg emberek - utóbbiak munkavégzésre alkalmatlanok.

"Kóros reakciókra csak a kórosan szervezett idegrendszer képes." Henri Ey

Az alábbi ítéletekben található a gondolkodás zavarai körébe tartozó megállapítások, következtetések stb. a bíró elmeállapotát tükrözik.
A bírósági keresetek az ügyvéd gondolkodásának zavarairól tudósítanak.

Felmerül, hogy bűncselekményben vettek részt, illetve bűncselekményt követtek el.

Az éretlen embereknek és a szocio- és pszichopatáknak nincs belátásuk az éretlen, antiszociális, kriminális stb. magatartásukról.

Szánalmas, amikor a bíró vagy jogi képviselő a saját pszichés problémáit a peres felekre, illetve az ellenérdekű félre vetíti.

Mindenki a saját szavaiért és a saját tetteiért felelős!

Az, hogy a tetteiért és szavaiért mindenki saját maga felelős az, az iskolaérettségnél feltétel és erre a szintre az alábbi iratok kiállítóinak - bíróknak és jogi képviselőknek - is el kellett volna jutnia.

Érett személyiségű, ép elméjű, tiszta tudatú emberek nem terjeszkednek túl a józan ész határán. Éppen ettől ép elméjűek és felnőttek.


Aki, szándékosan terjeszkedik túl a józan ész határán az éretlen és/vagy szociopata és/vagy súlyos pszichiátriai betegségben szenved.

Aki, nemlétező dolgokat tapasztal annak, pszichiátrián a helye.



L. még EGYÉB ÍRÁSOK

TOVÁBBI LINKEK

VIDEÓK és HANGFELVÉTELEK


Megjelenés alatt!

SZERKESZTÉS ÉS FELTÖLTÉS ALATT !

Dr. Kemenes Pál  2018.